Támogatom a 10 pontos tervet!
Facebook Youtube

Vízválasztó III. Konferencia

a VízVálasztás megvalósításáért

A konferencia célja volt, hogy bemutassa a Vízválasztó Koncepció gyakorlati megvalósításának szükségességét és lehetőségeit; illetve lehetőséget biztosítson az érintett szereplőkkel való egyetértés kialakítására.

A konferencia előadásai

9:30 – 10:00 Megnyitó beszédek

Házigazda köszöntők – Balogh Péter, Keresztes László Lóránt

Kassai Lajos lovasíjász, Vízválasztó gazdálkodó, a konferencia védnökének videós köszöntője (VIDEÓ)
V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár, Energiaügyi Minisztérium (VIDEÓ)
Bencsik János alelnök, Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága (VIDEÓ)


10:00 – 12:00 I. fejezet:  A Vízválasztó Koncepció javaslatainak bemutatása

Balogh Péter elnök, Vízválasztó Mozgalom
Vízválasztó tézisek és a tájhasználatváltás gyakorlati példája (VIDEÓ)

Dr. Keresztes László Lóránt elnök, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága
Vízválasztó helyzetértékelés és megvalósítási keretterv (VIDEÓ)

Murányi Gábor tudományos segédmunkatárs, BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
A táji vízkivezetés műszaki megvalósíthatósága a Tiszai-alföldön (VIDEÓ)

Dr. Dobos Endre tanszékvezető egyetemi tanár, a ME FGI, a Magyar Talajtani Társaság elnöke
A talajművelési gyakorlat megváltoztatásának Vízválasztó programja (VIDEÓ)

Báder László geográfus-mérnök, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
Vízválasztó koncepció az új klímatörvény megalkotásában (VIDEÓ)

Hibbey Zsombor magánerdőgazdálkodó, vadgazdamérnök és természetvédelmi szakmérnök
Vízválasztó koncepció bevezetése az erdőgazdálkodási gyakorlatban (VIDEÓ)

Czirják Csaba gazdálkodó, Sárréti Vízőrzők / Szabó Géza és István Hosszúcsemői Tőzegláp
VízŐrző gyakorlatok a Vízválasztó koncepció helyi megvalósításának irányában (VIDEÓ)

Kérdések  és  válaszok

12:00 – 13:00 Ebédszünet

13:00 – 15:00 II. fejezet – Az államigazgatás eredményeinek bemutatása

Meghívottak:

Hubai Imre mezőgazdaságért felelős államtitkár, AM (VIDEÓ)

Dr. Goda Pál igazgató, Agrárközgazdasági Intézet (VIDEÓ)

Dr. Váradi József elnök, OVF Tudományos Tanács, társelnök MHT (VIDEÓ)

Gacsályi József főigazgató-helyettes, Országos Vízügyi Főigazgatóság
14:30 – 15:00 Szakmai fórum (VIDEÓ)

15:00 – 15:30 Kávészünet

15:30 – 17:30 III. fejezet – Társadalmi és gazdasági kerekasztalok

 Civil fórum:

Dr. Farkas István társelnök, Magyar Természetvédők Szövetsége (VIDEÓ)

Cselószki Tamás elnök, Tisza-völgye Innovációs és Klímaadaptációs Egyesület (VIDEÓ)

Tóth Péter programvezető, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (VIDEÓ)

Dr. Fehér Zoltán természetvédelmi vezető, WWF Magyarország (VIDEÓ)

Kun Zoltán  elnök, Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége (VIDEÓ)

Gazdasági fórum (VIDEÓ): 

Dr. Kun Péter elnök, Hortobágyi Húsmarhatartók Egyesülete

Dr. Litkai Gergely elnökségi tag, KÖVET Egyesület

Dr. Naffa Helena  intézetvezető, BCE Pénzügy Intézet

Szabó László alapító, Hold alapkezelő Zrt., Tarkarét biofarm, TMG Egyesület

Vágó Gábor operatív vezető, www.boosterra.io  


17:30 Zárszó, sajtótájékoztató

A Vízválasztó Konferenciák teljes videóanyaga

Vízválasztó III. Konferencia (2026) 

Vízválasztó II. Konferencia (2025)

Vízválasztó I. Konferencia (2022)

Kérjük, hogy csatlakozz te is aláíróként petíciónkhoz, melyben felszólítjuk a kormányzatot és a politikai döntéshozókat, hogy azonnali hatállyal kezdjék meg a víz- és tájhasználat szemléletváltásának gyakorlatban történő megvalósítását!

Légy Te is vízválasztó!

Támogatom a Vízválasztó Mozgalom 10 pontos tervét!

Egységes javaslat a VÍZVÁLSÁG kezelésére
- a Vízválasztó Mozgalom javaslata a cselekvési tervre

A vízválság megoldását nemzetstratégiai prioritásként kell kezelni, mert a vízbiztonság az alapja Magyarország élelmezés- és az éghajlati biztonságának is, tehát túlmutat a környezetvédelmen, gazdasági és szuverenitásvédelmi ügy.
 
A vízválság oka a helytelen tájhasználat, a megoldáshoz szemléletváltás és erre épülő új gyakorlatok szükségesek. E rendszerváltás megvalósítása az érintett ágazatok egységes koncepció szerinti kezelése által lehetséges (agrárium, vízügy, erdészet, klíma, természetvédelem, terület- és vidékfejlesztés).
 
A megoldáshoz szükséges szakmai részletek a Vízválasztó koncepcióban rendelkezésre állnak.
 
A legsürgetőbb teendők:
 
● Politikai elköteleződés a táji vízvisszatartás mellett, mert a klímaszabályozás alapja a tájban tárolt víz.
● Államigazgatási struktúra megteremtése a komplex táj- és vízvédelmi feladatok összefogására, felelősségek és feladatok meghatározására.
● A vízmegtartásra való területek megjelenítése térinformatikai rendszerben a rendelkezésre álló adatok alapján – a tájhasználatváltás előkészítése, kommunikálása.
● A jogi keretek igazítása az új víz-orientált paradigma szerint (víz- és területhasználati szabályozás, agrártámogatások, stb.).
 
Magyarország halad a sivatagosodás útján, az aszály rendszerszerűvé vált és helyi szinten megindult a küzdelem a szűkös vízkészletekért. Az öntözésfejlesztés nem hozhat rendszerszintű megoldást.
Az alábbiakban összefoglaljuk az általunk javasolt teendőket.
 
10 pontos cselekvési tervünk
 
1. Rendszerszintű változás politikai felvállalása.
Határozott politikai akarat szükséges, hogy a szakigazgatás képes legyen végigvezetni az érintett szakmákat (vízügy, agrárium, klíma, természetvédelem, erdészet, területfejlesztés) a paradigmaváltáson.
 
2. A megvalósításra alkalmas államigazgatási rendszer kialakítása.
Lehetséges megoldás egy erős legitimációval rendelkező tárcaközi bizottság, ami összehangolja az érintett helyettes államtitkárságok munkáját. Az összehangolt, egységes fellépés és koordinált működés elengedhetetlen.
 
3. Vízmegtartásra alkalmas területek kijelölése.
Térinformatikai rendszerben szükséges megjeleníteni a táj eredendő működéséhez igazodó tájhasználatot, művelési ágakat, megmutatva a helyét a vizeknek az új agráriumban. Ez alapja a tervezésnek és fontos eszköze a társadalmi kommunikációnak.
 
4. A jogi szabályozás módosítása.
A központi kötelező érvényű szabályozás tud adni biztos keretet a tájhasználati változtatások megvalósulásának. Az érintett szakterületek fogalmainak és működési szabályzatainak igazítása az új vízvédelmi paradigma megvalósításának érdekében (vízügyi üzemrendek, agrárszabályozás, stb.).
 
5. A gazdasági ösztönzők megteremtése.
A támogatási rendszer megfelelő átalakítása képes megteremteni a gazdálkodói érdekeltséget a tájhasználatváltásra. A KAP lehetőségeinek kihasználása, vízpuffer-orientált mezőgazdasági gyakorlatok támogatása, a vállalati ESG- és EU-források tudatos integrálása a tájhasználat-váltás finanszírozására.
 
6. A szakigazgatási szerveinek finanszírozása
A vagyonvédelmi szemléletről át kell térni a táji szintű vízkészlet-gazdálkodásra. A finanszírozás alapját a kárelhárítás helyett a tájműködés fenntartása adja.
 
7. Mintaterületek létrehozása
A megindult civil kezdeményezések jó alapot szolgáltatnak hivatalos mintaprogramok elindítására. Célzott táji kísérleti zónák kijelölése, ahol az új üzemrend, tájhasználat és támogatási logika együtt működik.
 
8. Társadalmi szemléletformálás
Közérdek révén, széles együttműködés létrehozása szükséges a társadalom minden szintjén. Az oktatásnak, tájékoztatásnak és szakmai támogatásnak intézményesülése mellett. Az éghajlati rendszer, a vízkörzés és a helyes tájhasználat oktatását előtérbe kell helyezni.
 
9. Települési vízmegtartás, városi kék-zöld infrastruktúra
Helyes településrendezés, helyi vízgazdálkodás, háztartási megoldások támogatása, dedikált önkormányzati források allokálása. A gazdasági-, épített-, és természeti környezetben egyaránt szükséges az egybefüggő, víz befogadására alkalmas növényborítású felületek létrehozása.
 
10. Vízdiplomácia
Hatékonyabb érdekérvényesítés szükséges a jó szomszédi viszony erősítése mellett, hogy a felső vízgyűjtők vize a megfelelő mennyiségben és minőségben jusson el hozzánk. A Kárpát-medence egy funkcionális egység, ezért a vízkörzés helyreállítását a felvízi területeken is szükséges előmozdítani, támogatni.
 
Kapcsolódó feladatok
 
1. Monitoring képesség fejlesztése.
A biológiailag aktív felszínborítás a klímaszabályozás kulcsindikátora, ezért a tájműködés állapotának folyamatos nyomon követése elengedhetetlen a beavatkozások hatékonyságának méréséhez. A felszínhőmérséklet, a felszínborítás, a talajnedvesség és a vízmérleg műholdas és terepi adatainak integrált rendszerét szükséges kiépíteni, ezen eredmények adják a tájhasználati döntések, a támogatások és a szabályozás tényalapját.
 
2. Helyi csapadék-visszaállítás
A párolgáson alapuló kis vízkör a Kárpát-medencében legyengült, erősíteni szükséges. A vízelvezetés felszámolta a folyamatot tápláló ereket, csatornákat, tavakat és időszakos vízállásokat. Szisztematikus beavatkozással a folyamat megfordítható. A párolgás nem veszteség, hanem a hőmérséklet szabályozás eszköze.
 
3. Az új vízgazdálkodási paradigma szakmai kérdéseinek tisztázása.
Hogyan vehető ki víz az áradó folyóból? Hogyan lehet visszatartani a dunai, tiszai árhullámokat? Mik a medersüllyedés megállításának természet-alapú megoldásai? Hogyan kezelhető szabályozottan az ártérre kivezetés és a vízművek tulajdonjogi helyzete? Ezekre a kérdésekre az egységes szakmai válaszok megadása szükséges az új paradigma szerint.
 
4. Az árvíz és belvíz kommunikáció
A károrientált értelmezés helyett a vizet, mint erőforrás szükséges megjeleníteni: Az árhullámok, mint a vízpótlás lehetősége, a belvíz, mint a helyben keletkező vízkészlet.