Cikkek
2022 Hőhullámok üzenete – Báder László
Báder László mérnök, geográfus, (BME), 2022-es írásában a hőhullámok és aszályok növekvő gyakoriságát és hatásait vizsgálja. A megoldás a táj-szintű víz-visszatartás és a növényborítás fenntartása lehet. Az alábbiakban Báder László gondolatait és javaslatait ismertetjük részletesen.
Érdekességek: Az aszály terjedésének és súlyosbodásának okai
Az aszályok terjedését segíti, ha a szél kiszáradt talaj felől fúj a kevésbé száraz területek felé, mert az alacsonyabb páratartalmú levegő a csapadékképződést hátráltatja – állapította meg egy belga-amerikai kutatócsoport tanulmánya, amely a tekintélyes Nature Geoscience c. folyóiratban jelent meg. Az 1980 és 2016 között a Földön tapasztalt 40 legsúlyosabb aszályt tanulmányozva Dél-Afrikában és Ausztráliában 9-18% százalékos csapadékcsökkenést mutattak ki a szélirányban terjedő aszály mentén, de a 2012-es észak-amerikai rendkívüli aszály során a csapadékhiány 62%-át tulajdonítják a jelenségnek.
Egy holland-olasz-szlovák-cseh kutatócsoport Németország keleti részén, Csehországban és Szlovákiában vizsgálta az urbanizáció és az intenzív gazdálkodás következményeit. A beépített területeken és a gabonaföldeken aratás után nagyméretű meleg foltok alakulnak ki, ahonnan a forró, száraz levegő felemelkedik. Az Atlanti óceán felől érkező nedves légtömegek ezzel a levegővel keveredve „felhígulnak”, ettől romlanak a csapadék kialakulásának esélyei, elmaradoznak a csendes esők. Kiemelik, hogy ez a probléma már Csehországban érezhető, az időjárási frontokot kevesebb csapadékot adnak, mint korábban. A 2022 májusában megjelent cikkükben felhívják a figyelmet a táj-szintű víz-visszatartás jelentőségére. Javaslatuk szerint az agrárerdészeti rendszerek létesítésével és más vízmegtartó beavatkozásokkal a helyzet jelentősen javítható.
A környező természetes felszíneknél melegebb nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek a tájban hasonló tüneteket mutatnak, mint a városi hőszigetek, emeli ki egy hazai kutatás. A „táji hőszigetek” körül melegebb a felszín és kevesebb a párolgás. Ez a folyamat víz nélkül tovább erősödik és hatással van Magyarország vízmérlegének alakulására is. A növényzet képes korlátozni a felszín melegedését, a növények által elpárologtatott vízpára el is szállítja a felszínről a hőt. Valamennyi kutatás témája az aszály és kontinens méretű területek szárazodása, csak a jelenség más-más oldalát vizsgálják közelebbről. A közös bennük, hogy a táj átalakítására vezetik vissza a problémát.
Hogyan jön létre az aszály?
Hogyan jön létre az aszály?
Az éghajlat és az időjárás egyszerűen megfogalmazva egy hőcserélő rendszer részei, a Föld felszínét napi és éves ritmus szerint egyenetlenül elérő napsugárzás energiáját osztják szét a bolygón. Ennek a „hőcserélő rendszernek” a kulcsa a víz. Az elpárolgó víz hűtő hatása semmi mással nem pótolható az óriási hőtani különbségek és a halmazállapot változás miatt. A száraz beton fajhője 0,88 KJ/kg°C, egy liter (1kg) víz párolgásához pedig mintegy 2480 KJ energia szükséges (20°C fokon). A párolgás tehát 3 nagyságrenddel több energiát “köt le” az óriási mennyiségű napenergiából, mint a beton. (Magyarországon az évente beérkező rövidhullámú sugárzási energia mennyisége mintegy 2000 Paksi Atomerőmű éves energiatermelésével ér fel). A párolgás ráadásul a vízpárával a felvett hőt el is szállítja felszínről – miközben a környezetben található egyéb anyagok (beton, tégla, cserép, csupasz föld stb.) elnyelik és eltárolják a hőt, alaposan felmelegednek, és még késő éjszaka is sugározzák vissza a betárolt energiát.
Az elpárolgó víz és a száraz beton hőfelvevő képessége között három nagyságrendnyi különbség van. (B.L.)
A növények szerepe a hőszabályozásban: A párolgás mint természetes klímaszabályozó
A növények szerepe a hőszabályozásban: A párolgás mint természetes klímaszabályozó
A fedetlen talaj a mesterséges felszínekhez hasonlóan (beton, aszfalt stb.) túlmelegedhet.
A nyári hőségben csak a párolgás tudja biztosítani (akár közvetlenül a felszínről, akár növényeken keresztül történik), hogy a táj élhető maradjon és ne hevüljön túl. A növények jóval több vizet párologtatnak el, mint amennyi növekedésükhöz szükséges. A felvett víz túlnyomó részét saját maguk és környezetük hőmérsékletének szabályozására használják fel, felbecsülhetetlen jelentőségű „környezeti szolgáltatást” nyújtva. A párolgás klímaszabályzó képességével nem lehet hatékonyságban versenyezni!
– „Megfelelő mennyiségű” víz jelenléte szükséges a tájban ahhoz, hogy a párolgással járó hűtés és hőelvezetés folyamata jól működjön (amelyben a vízpára a hőszállító közeg). A víz egy része közvetlen párolog, más részét a növényeket párologtatják el szükség szerint.
– A növénytakaró árnyékolása és szabályozott párologtatása korlátozni képes a felszín felmelegedését, ami segít elkerülni a nagy hőmérsékleti különbségek kialakulását. A növények csillapító hatást fejtenek ki, és segítik a felszín vízháztartásának működését.
Hőfényképeken jól látható a növények hőmérsékletkorlátozó szerepe. Hangsúlyozni kell azonban, vigyázni kell arra, hogy a növények környezete se érjen el kritikusan magas hőmérsékletet. A növényeket a kiszáradástól és a tartós túlmelegedéstől óvni kell.
"A kánikula kihívásai: A páratartalom és a vízhiány kezelése Európa legszárazabb területein"
"A kánikula kihívásai: A páratartalom és a vízhiány kezelése Európa legszárazabb területein"
De nem csak a virágos kertben van hőség és szárazság. Európában a legmelegebb, legszárazabb területek között található hazánk szinte teljes területe is, példaként (2022 július 23.-án).
Figyeljük meg a páratartalom értékeit az ingyenesen használható www.ventusky.com portálon Spanyolország déli részén, Magyarországon, Szerbiában és Bánátban. Mindenhol kritikusan alacsony az érték a kánikulai napokon, 10-20% között mozog. A nedves légtömegek „felhígulnak”, páratartalmuk lecsökken mire elérik a kritikusan száraz területeket. Pótolható-e ez a hiányzó nedvesség öntözéssel? Nem, olyan óriási mennyiségű vízről van szó. Dísznövények esetében még győzhetjük a locsolást, de egy egész tájat folyamatosan locsolni lehetetlen, a táji szintű vízpótlás teljesen más megközelítést kíván (a kis vízkör és a helyi csapadékok helyreállítását, de erre most nem térünk ki).
A relatív nedvesség értékei Európában egy a hőhullám idején (www.ventusky.com)
Az elpárolgó víz és a száraz beton hőfelvevő képessége között három nagyságrendnyi különbség van. (B.L.)
Beépített területeken a cél mindenképpen a magas árnyékot adó, nagy felületű növényborítás létrehozása és fenntartása kell, hogy legyen (lombos fa, lugas, zöld fal, zöld tető stb.), amely árnyékolással és szabályozott párologtatással képes a túlmelegedés ellen helyi védelmet nyújtani. A csapadék helyben tartásával, talajba szivárogtatásával, tárolásával az öntözési igény csökkentésére kell törekedni. Napnyugta után a növények és az élő növénnyel borított területek gyorsan lehűlnek. (A mesterséges felületek jobban átmelegedtek nappal, rengeteg hőt tárolnak, így a nap során felvett hő leadása az éjszakába nyúlik.)
Mezőgazdasági és erdészeti gyakorlatban a folyamatos növényborítással, talajtakarással járó gazdálkodás elterjesztése válik sürgetővé. A fedetlen, átforrósodott talaj miatt a mezőgazdasági területeken is a városi hőszigetek tulajdonságaihoz hasonló, „táji hőszigetek” alakulnak ki. A természetes tájtól való eltérésük hőmérsékletben, párologtató képességben nem olyan mértékű, mint rokonuk, a városi hőszigetek esetében, de óriási kiterjedésük miatt jelentős hatással vannak a mikroklímára, és újabb kutatások szerint nagyobb térségek éghajlatára is. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az öntözés csak elsősegély lehet a válságos napokban a növények (és magunk) megmentése érdekében. Egy egész országot csak egy kiadós eső tud rendesen megöntözni. A gazdálkodók nagyságrendekkel többet tehetnek a környezeti stabilitás megóvásáért, mint egy egyszerű állampolgár, mert jóval nagyobb területeket használnak, jóval nagyobb terület hasznait élvezik: jobb lenne egyszerűen úgy fogalmazni, hogy nagyobb területeket gondoznak.
A szélsőséges jelenségek kialakulását előidéző tájhasználat társadalmi probléma, amit nem lehet egy csapással megoldani, de ez nem lehet ürügy a késlekedésre, hogy a fenntartható városok és tájhasználat módjait sürgősen megtaláljuk. A természetes megoldások bevezetéséhez több szakterület összefogása és következetes munkája szükséges a megfelelő térszerkezet és vízhasználat kialakításához. Minél előbb elkezdjük, annál könnyebb lesz az átállás. A halogatás csak a szélsőséges viszonyok állandósulásához vezethet.
Kérem az olvasókat, barátaikkal beszéljék meg az olvasottakat és a teendőket egy szőlőlugas vagy diófa árnyékában. Ha még nincs ilyen a közelben akkor ültessenek. Sokat ültessenek. Most az árnyékba húzódás és tervezés ideje van, de nemsokára itt az ősz, a cselekvés ideje, de nemsokára jön a következő nyár, amikor megint meleg lesz.
Báder László
2022 Augusztus
