Cikkek
A víz hűtő hatása: Klímaváltozás vs táji vízvisszatartás
A klímaváltozás világszerte érezhető hatása mindannyiunk számára felveti a kérdést, hogyan befolyásolhatjuk, illetve mérsékelhetjük a globális felmelegedés következményeit. A víznek kiemelkedő szerepe van ebben, hiszen tulajdonságai hozzájárulnak a hőmérsékleti ingadozások csökkentéséhez. Nemcsak a nagyobb vizes testek, mint óceánok vagy tavak, de a kisléptékű és táji vízvisszatartás módszerei is képesek enyhíteni a klímaváltozás negatív hatásait. A bejegyzés a víz, mint természetes hűtőrendszer lehetőségeit mutatja be.
A víz és a hőmérséklet összefüggése
A víz jelenléte mérsékelt éghajlatot hoz létre, kiegyenlít. A víz – a hiány mértékétől függően – végletek között mozgó időjárást hozhat létre. Két szélsőséges példa erre az óceánok, tengerek melletti kiegyenlített éghajlat és a sivatag, ahol nappal 50 °C fok is lehet, míg éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet a hőmérséklet.
Ez az eltérés a víz fizikai tulajdonságaiból ered. Egységnyi víz felmelegítéséhez négyszer annyi energia szükséges, mint a beton vagy a homok esetében. A víz kiegyenlítő hatással van a helyi klímára, mert lassan melegszik fel és lassan hűl le. Ezt a pufferoló hatást tovább fokozza a víz azon tulajdonsága, hogy ha felmelegszik, elpárolog, és ezáltal hűti a környezetet.
A Jobb oldalon látható hőkamerás felvételen megfigyelhető a víz hűtő hatása. Az aszfalt 20 °C fokkal melegebb, mint az erdő. A kaszálás utáni termőföld (harvested meadow) is több mint 10 °C fokkal magasabb hőmérsékletet eredményez.
A napsugárzás hatására először a szabad víz párolog el (tocsogók, tavak, vízállások), és amikor ez megtörténik megindul a kötött víz elpárologtatása a növények által. A képen a kéken jelölt területeken ez erőteljesen zajlik, ezért hűvösebb van a környékén.
Amikor a kötött víz teljesen elpárolgott, a növényzet pusztulásnak indul. A növényzet elszáradása, betakarítása után a talajt direkten szárítja és melegíti a napsugárzás, ez látható a naranccsal és sárgával jelölt területeken. A víz pufferhatásának hiánya az oka, hogy a kontinentális éghajlatú területeket (szárazföldet) erősebben érinti a klímaváltozás, mint az óceáni éghajlatú területeket. A csatornákban, a régi medrekben és a mélyen fekvő területeken mozgó víz, illetve a vizes élőhelyek rendszere – azaz a táji vízvisszatartás és árvízi vízkivezetés módszere – megoldást nyújt a intenzívebb szárazföldi klímaváltozás hatásainak ellensúlyozására.
Amennyiben részletesen érdekel a téma, itt bővebben
olvashatsz róla: Hőhullámok üzenete – Báder László
